Agytáplálás

Print Friendly, PDF & Email

Az agy jóltartásáról, az agytréningezők táplálkozásáról

A kutatások és a tapasztalatok is alátámasztják, hogy a fény–hang ingerek – tehát az audiovizuális stimuláció – hatására az agy működése olyan irányban változhat, mely a szervezetre csak nyugalomban jellemző. A kutatások azonban olyan irányokban is folynak, hogy mely külső és belső tényezők azok, melyek segítségével a módszer effektivitása tovább növelhető. Ilyen területek az étrend és az étrend-kiegészítés kutatása is. Az étrend-kiegészítés terén hihetetlenül gyorsan kerülnek át a gyakorlatba az orvosi kutatások, de az információk sokaságából a laikusnak nehéz kiválasztania a számára leghasznosabbat. Ehhez szeretnék most egy kis segítséget nyújtani.

agytaplalas-1

Az agyi működés és a táplálkozás kapcsolata ma már kétségtelen tény. A naponta bevitt táplálékok az agyunkra is hatással vannak, azonban ez az érzékeny “műszer” talán még érzékenyebben reagál a táplálék-összetevőkre, mint testünk más részei. Agyunk funkciói ténylegesen függnek attól, hogy mit reggelizünk, ebédelünk vagy vacsorázunk. Kísérletek sorozatán keresztül bebizonyították, hogy az agyban található neurotranszmitterek /agyi ingerületátvivők/ mennyisége a táplálkozástól is függ. Közismert példaként említeném, hogy a cukorbetegeknél a lecsökkent vércukorszint hangulatváltozáshoz, különös viselkedéshez és rövid idő alatt, de csak ezek után kómához vezethet. Az éhező agy működése jelentősen romlik, olyan mechanizmusok lépnek működésbe, melyek károsíthatják is az idegrendszert. Az alacsony vércukorszint, a tökéletlen zsírbontás vérben található melléktermékei, a vitaminok, fehérjék és szénhidrátok hiánya megváltoztatja, rontja az agy működését. Ez levertséget, fásultságot, pszichikai rendellenességeket idézhet elő, de akár éppen eufóriával is járhat.

Az étkezési szokások tehát nagyban befolyásolhatják az agyműködésünket, az agy megfelelő működéséhez a tápanyagok megfelelő mennyiségű és arányú bevitele is szükséges. A drogok hatása is csak azért jöhet létre, mert a szervezetünkben is jelen vannak azokhoz hasonló szerkezetű anyagok – illetve mert hatnak az idegi átvivő anyagok felszabadulására. Ilyenek a kívülről – akár étellel is – bevitt morfinszerű vegyi anyagok, és amihez hasonlítanak, az endorfinok és rokonaik. A tejsav-fehérje fogyasztása pl. az olyan átvivő anyagok, mint a szerotonin, és több vélemény szerint az endogén opiátok termelésére is hat. A szerotoninból melatonin termelődik, ami jelentősen beleszól az alvás-ébrenlét ritmusba és az immunrendszer működésébe is. A kép igen bonyolult és sok összefüggés még ma sincs teljesen feltárva.

agytaplalas-2A helytelenül fogyókúrázó ember levertséget, fáradtságot tapasztal, a gondolkodása lassul, gyakrabban hibázik. A kedve is elmegy a diétától, tehát örül, ha abbahagyhatja, és visszatérhet régi táplálkozásához. A súlyproblémákat tartósan csak egészséges fogyókúrával, s utána végleges életmódváltással, egészséges életmóddal és táplálkozással lehet rendezni. A különböző extrém, fehérjeszegény és állati termékektől mentes táplálkozási formák előidézhetnek közérzet-javulást is. Ennek lehet egyik tényezője az esetleges elhízás-csökkenés. Csakhogy az ár, amit gyakran ezért cserébe kérnek: az egészség! Sajnos, az elvekhez való ragaszkodás rombolhatja a szervezetünket is. Az élet nem foglalkozik az elvekkel: az egészséges életmód szélsőséges szószólói ugyanolyan korán meghalhatnak, mint az átlagember.

Bizonyos természetes és mesterségesen előállított vegyületekkel képesek vagyunk befolyásolni az agyműködésünket. Ilyenek pl. a ginzeng, a koffein, az alkohol vagy a különböző altatószerek.

A sejtek normális életműködésük során folyamatosan vesznek fel különböző vegyületeket a felületi hártyájukon, amelyeket felhasználnak és átalakítanak. A narkotikumok hatására a sejtanyagcserére jellemző szakadatlan mozgás lelassul. Talán Ön is volt már enyhén alkoholos állapotban. Az történt, hogy az alkohol az agykéregben megzavarta az irányító tevékenységet, ezáltal a mozgásképességet és a szellemi működést is. Erősebb, illetve állandóan alkoholos állapotban az agy további területei is károsodnak, először a középagy, a kisagy, a gerincagy, majd utoljára a legősibb rész a nyúltagy, a légzőközponttal. Az alkohol hatására csökken az agy neurokémiai anyagainak mennyisége és ez gondolkodászavarhoz, tompasághoz, állandó fáradtsághoz vezet.

A koffein, amit nagyon sokan használnak, közvetlenül a központi idegrendszerre hat. Azonnal megkönnyíti a szellemi működést, csökkenti a fáradtságot. Ezeket az előnyöket azonban sajnos messze túlszárnyalják a káros mellékhatásai. A szervezettől B-vitaminokat, C-vitamint, fémionokat rabol el, súlyos stresszt jelent az endokrin rendszernek. A túlzott koffeinfogyasztás idegességhez, állandó feszültséghez vezet. Egyesek a hipertóniás szívbetegség kialakulásáért is részben felelősnek tartják, megnövelheti a szívroham kialakulásának lehetőségét is. A koffeinizmus étvágytalansághoz, a testsúly csökkenéséhez, fokozott ingerlékenységhez, álmatlansághoz vezethet, gátolja az endorfinok normális hatásait is. Koffeinre nincs szüksége a szervezetnek. A legegyszerűbb leszokni róla, vagy rá sem szokni. A második variáció látszik könnyebbnek, az első a nehezebb, mert nehéz róla leszokni, mint minden drogról. Koffein helyett inkább a ginzenget ajánljuk, amelyet Kínában már 5000 éve használnak a szellemi és fizikai erő serkentésére. Abban segít, hogy a szervezet a vitaminokat és az ásványi anyagokat a belső elválasztású mirigyek működésének serkentésével tudja hasznosítani. Koffein helyett ajánlhatjuk a guaranát is, amelyet pedig a brazíliai őserdők indiánjai használnak a fizikai állóképesség és az egészség megőrzésére. A guaranának hatásos az idegrendszerre van kiegyensúlyozó hatása. Természetgyógyászati célból sok betegség esetén ajánlják.

Létezik agyépítő táplálkozás is: az ételekkel, gyógyszerekkel agyunk működése serkenthető, az a képességeinket és a lelkiállapotunkat is befolyásolhatja.

agytaplalas-3A magzat, a csecsemő, a gyermek idegrendszerének fejlődésére meghatározó hatású az anya életmódja, étrendje, később a gyermeknek adott ételek minősége. Akárcsak a sportban, az étrend és életmód ebben az esetben is inkább korlátozó tényező: megfelelő voltuk szükséges az emberpalántában rejlő genetikai lehetőségek maximális kibontakoztatásában, de a túlzások nem jelentenek előnyt. A dohányzó vagy alkoholt fogyasztó kismamák alacsonyabb tömegű, fejletlen, sokszor beteg csecsemőt hozhatnak a világra. A szigorúan vegetáriánus, vagy a terhesség alatt fogyókúrázó nőnek is számolnia kell hasonló rizikóval! Ezért is vitatható a médiából ismert „terhes vagyok, mégsem hízom” fittmama-minta, bár a mérsékelt testmozgás természetesen előnyös. Az anyatejhez hasonló összetételű étel már elkészíthető, de az azzal azonos értékű tápszer előállítása még nem megoldott. Az anyatej összetétele a legideálisabb információt jelenti a babának. A valódi anyatej nélkülözhetetlen az idegrendszer megfelelő működéséhez, fejlődéséhez. Ebben nagy jelentőséget tulajdonítanak a többszörösen telítetlen zsírsavaknak is. A későbbi táplálás vastartalma is döntő abban, mennyire lesz értelmes a gyermek. Előfordul, hogy a csecsemőjét makrobiotikus pépekkel etető, vagy a gyermekét indokolatlanul kövérnek gondoló és diétáztató szülő olyan döntést hoz, ami az utód későbbi életére, iskolai tanulmányaira is kihathat. Ennél még a tápszeres táplálás is jobb, hiszen a tápszerekben a szakemberek igyekeznek – szigorú minőségi követelményeket betartva – a helyes összetételt elérni. Ha egy szigorú növényi étrenden felnevelt gyermek jó képességű, még nem jelenti azt, hogy – ez gyakori „érv” – a magvaktól magvas gondolatai lettek, sem azt, hogy egészséges étrenden felnőve nem lettek volna még jobbak a képességei. Úgy gondolom, hogy az orvos, a dietetikus, a védőnő tanácsait kövessük, ha gyermekünknek jót akarunk, s éljünk egészségesen, káros szokásoktól mentesen. Gyermekkorban ennyit tehetünk az agy táplálásáért.

Felnőttkorban az agy tornáztatását, az egész életre szóló tanulást idejében kell elkezdeni, akárcsak a mozgást és az egészséges táplálkozást. A szellemünknek kell fiatalnak maradnia. Környezetünkben 70-es, 80-as éveiket taposó emberek még számítógépeznek, interneteznek, megtanulnak megfelelni az új kihívásoknak. Mások 30-40-50 évesen az „öreg vagyok én már ehhez”, „az én agyam már nem fog” kezdetű mondókát fújják, miközben elfecsérlik értékes képességeiket. Ők az egyén statikusságában, megváltoztathatatlanságában hisznek. Az ilyen ember lélekben előbb meghal, mint mielőtt eltemetnék.

Tanulni, pihenni, regenerálódni, sportolni is kell, hogy elevenek maradhassunk. Ebben segítenek az agytréningnek a mentális egészségre ható információi.

agytaplalas-4

Fáradtságunkért, energiaszegénységünkért a feszített munkatempón és a felgyorsult életritmuson kívül mi is felelősek vagyunk. Arról is mi tehetünk, ha késő estig, hajnalig tévézünk, ha dohányfüstös szobában fekszünk le egy-két üvegnyi sör, vagy nehéz étkezés után. Az elhízás, a feleslegesen cipelt kilók ártanak testünknek és lelkünknek is. A rostfogyasztás mérsékelt növelése csökkenti éhségérzetünket. Ennek az idegrendszerre gyakorolt közvetett hatását is megtapasztalhatjuk – a teltségérzetet az emésztőrendszer receptorai közvetítik –, de még érdekesebb, hogy a búza gluténjéből vagy a tej kazeinjéből képződő opiátok az agy jóllakottsági központjára hatnak. A teljes kiőrlésű gabonakészítményeknek nagy szerepük van a fogyókúrában is. Ha egészségügyi problémáinkkal, elhízásunkkal nem vagyunk képesek magunk megbirkózni, forduljunk szakemberhez, s kerüljük az önjelölt tanácsadókat.

Az egészségre káros szenvedélyek elengedéséhez tiszta tudatra volna szükség. Csak akkor tudja mérlegelni az ember, hogy mi az, ami kell neki és mi az, ami nem, ha az elengedéshez szükséges agytevékenysége kiegyensúlyozott és képes a gondolkozását kontrollálni. Agytréninggel és a fenti tanácsok követésével fokozatosan leszokhatunk szervezetünk mérgezéséről – melynek elhagyása eleinte fáradtsággal és fejfájással járhat, de ez pár nap után eltűnik.

mid section view of a woman cutting vegetablesHogy miért érdemes önmagunkat méregteleníteni? Mert ezek a káros anyagok idegességünk és szorongásaink okozói. Ám a méregtelenítést sem szabad túlzásba vinni, hiszen egy-egy kúra alkalmával a kalcium-ürítést is növeljük, ami különösen a nőknél fokozza a csontritkulás rizikóját. Természetes életritmusunkat nem tanácsos felborítani.

Egyesek alternatívaként guaranát, ginzenget, ma-huangot használnak, melyek közül a mérsékelt ginzeng-fogyasztás az egészséges emberek számára megengedhetőnek mondható, de a többit teljesen mellőzni kell. Különösen az efedrint és rokon vegyületeit tartalmazó ma huang-Ephedra sinica, bitter orange-citrus aurantinum és hasonló „gyógynövényeket” tartalmazó, termogén néven is futó étrendkiegészítőkre-fogyasztószerekre kell ügyelni: ezekbe akár bele is halhatunk, amint azt a szakirodalomban számtalan példa bizonyítja. Az új termogén keverékek élénkítőként csak koffeintartalmú növényi részeket tartalmaznak, kevésbé veszélyesek, de nem ajánlottak.

Amennyiben valóban nagy szellemi vagy fizikai igénybevitelnek vagyunk kitéve, a gyógyszertárakban kapható L-glutaminsav és L-aszparaginsav aminosav tartalmú Reergin készítmény segíthet; levertségünket, fáradtságunkat az L-tirozin tartalmú Tyrosine készítmény csökkentheti, javíthatja a stresszhelyzetek elviselését. Ez káros mellékhatások nélkül kitolhatja a fáradtság bekövetkeztét – természetesen a vesebetegek és más komoly betegségekben szenvedők használat előtt kérjék ki orvosuk tanácsát. A fizikai és szellemi fáradtságot az idegsejtek által közvetlenül felhasználható szőlőcukor is mérsékelheti. Pozitív hatások valóban jelentkezhetnek, ám ezeknél az anyagoknál még sok vizsgálatra van szükség, hogy a felhasználás lehetőségeit és a mennyiségeket pontosabban meghatározzák.

Sportoló fiatalok nem egyszer nyúlnak tiltott teljesítményfokozókhoz, doppingszerekhez. Az anabolikus-androgén szteroidok a férfihormon termelését elnyomják, pattanások, kopaszodás, nőies mell-csomó a mellben és esetenként agresszív viselkedés alakulhat ki. Szteroidok használatakor nőknél is fellép a kopaszodás és más visszafordíthatatlan jelenségek, ami a számukra még kellemetlenebb lehet. A fejlődő szervezetben a csontok hossznövekedése is leállhat, alacsonyabb termetet eredményezve.

Az edzésmunkában igen hasznos lehet az agytréning is: az audiovizuális stimulációs készüléket például súlyemelők – és olyan sportolók, mint Frank Zane, a többszörös Mr. Olympia testépítő – használták, beszámolójuk szerint nagy sikerrel.

Megállapíthatjuk hogy normál életmód mellett – ha nem ér minket különösen nagy megterhelés, nem szenvedünk betegségektől, megfelelően étkezünk, vigyázunk a testünkre – a tökéletes teljesítőképességhez nincs szükségünk semmilyen csodaszerre, kiegészítőre. Azok, akik nem így tesznek, megpróbálhatják táplálkozással vagy multivitamin készítményekkel pótolni a test működéséhez fontos vitaminokat és ásványi anyagokat, például a B-vitaminokat, de nem ez az ideális.

agytaplalas-6Az időskori memóriaromlás és kedélyváltozás sokszor az elégtelen vitamin-ellátottsággal – B-vitaminok, folsav és így tovább – függ össze. Ebben a korban romolhat a felszívódás, a rágás is gyakran nehezebb. Alultápláltság, fehérje-, energia-, rost- és vitaminhiány léphet fel, s a nem jól beállított cukorbetegség is károsítja az ereket, az idegrendszert. Ez utóbbi megelőzésére az antioxidáns alfa-liponsavat használják, mely a vércukorszintet is csökkenti. Bár étrend- kiegészítőként és gyógyszerként is kapható, szedése csak orvosi kontroll mellett javasolható. A vitaminokban, rostokban, tápanyagokban gazdag táplálkozás segíthet megőrizni a szellemi frissességet. Hiányos, kiegyensúlyozatlan táplálkozás esetén a multivitamin-készítmények is használhatóak, de a táplálkozás rendezésére kell törekedni. Pár tabletta nem megoldás az egészség megőrzésére!

Az időskori agyi vérellátási zavarok egyik fő oka az érelmeszesedés. Ez többek között az állati zsírok fogyasztásának mérséklésével, a növényi olajok arányának – ezáltal a többszörösen telítetlen zsírsavak bevitelének – növelésével előzhető meg, de a már kialakult állapot romlásának megakadályozása érdekében később is érdemes az étrenden változtatni. Az olíva, szójaolaj, lenolaj, a light margarinok és az ideális zsírsav-összetételű Flóra margarin ajánlott. A szójaolaj, lenolaj az omega-3 zsírsavak közé tartozó alfa-linolénsav forrásai. A szójaolajjal ételeket lehet készíteni, a keserű ízű – a bioboltokban kapható – lenolajat pedig salátákhoz, diós ételekhez használhatjuk, ennek igen magas az omega-3 zsírsavtartalma.

A test működése nagyon összetett, ezért itt is óvatosnak kell lenni: véralvadási zavarok esetén se halolaj, se más zsírsav étrendünkbe állításába orvosi ellenőrzés nélkül ne vágjunk bele, de az étrenden is csak kontroll mellett szabad változtatni. Sok állapoton lehet segíteni, de rontani is a rosszul átgondolt diétával.

A kutatások jelentős része irányul ma is az étkezés és lelki egészségünk kapcsolatának felderítésére, és több területen is áttörésre számíthatunk. Azt már most le kell szögeznem, hogy az elmondottakat senki se tekintse orvosi tanácsnak, öngyógyító módszernek! Aki ilyen célra használná ezen ismereteket, feltétlenül keressen hozzá rugalmas, nyitott szemléletű orvost, aki megfigyeli, kontrollálhatja a paciense állapotát, s előírja a használandó mennyiségeket és gyógyszereket.

agytaplalas-7Érdemes megemlíteni, hogy mind az omega-3 zsírsavakat, mind az inozitolt, mind a különböző neurotranszmitter prekurzorokat – előanyagokat – kísérletekben a depresszió kezelésében is alkalmazták mérsékelt, de nem elhanyagolható sikerrel. Skizofrénia esetén is sok esetben javulást tapasztaltak omega-3 zsírsavakban gazdagabb étrend használatakor: itt olyan zsírsavaknál tapasztaltak pozitív hatást, melyek főként tengeri halakban fordulnak elő nagyobb mennyiségben. Feltételezik, hogy az idegsejtek membránjának – a sejtet a külvilágtól elkülönítő hártyának – felépítésén keresztül gyakorolhatnak befolyást a mentális állapotra. A „lisztérzékenység” néven ismert betegségben szenvedőknél, különösen, ha nem ismerik fel vagy elhanyagolják, gyakori a depresszió és más pszichés elváltozások. Az epilepsziánál is jótékony lehet az omega-3 zsírsav fogyasztása. Az autizmus kezelésében több-kevesebb sikerrel szintén felhasználnak az étrendet és az étrenddel bevitt anyagokra befolyást gyakorló módszereket.

Agytrénerezők a fény-hang készülékek segítségével az agyműködéshez fontos vegyületek szintjét a normális szintre tudják visszaállítani. Agyunknak azonban a megfelelő működéshez mindennap meg kell kapnia a megfelelő tápanyagokat. Hiába stimuláljuk, ha nem biztosítjuk az anyagcseréjéhez nélkülözhetetlen anyagokat. Egy egyszerű hasonlattal élve, hiába nyomjuk a gázpedált, ha a benzin már kifogyott. Ha azonban a megfelelő táplálkozással, a helyes pihenéssel, az “ingergazdag környezettel”, agyunk tevékenységének jobb feltételeket biztosítunk, akkor annak a működése megjavul és adott esetben sokkal nagyobb teljesítményre lesz képes, mint általában. A szervezetünkbe bevitt táplálékok az a agyunkra is jelentős hatással vannak. Könnyen felismerhetjük az összefüggést az ember étkezése és az ennek hatására alakuló gondolkodása és viselkedése között. Mikor agyunk egy bizonyos, számára szükséges anyagot nem tud előállítani, akkor ezt máshonnan vonja el, így a folyamat az energiatartalékok rovására megy, ami betegséghez vezethet. Mivel agyunk csak rendkívül csekély mennyiségű tápanyagot tud elraktározni, ezért minden nap nagyon fontos a megfelelő és szükséges életanyagokat a testbe bevinni. A táplálkozástudomány ismeretei bizonyítják, hogy a megfelelően összeállított étrend csodákra képes a testben, és ezáltal az agyműködés is jelentősen javul. Elmondhatjuk tehát, hogy egyértelmű összefüggés van a táplálkozás és az agy anyagcseréje között.

A teljesség igénye nélkül, néhány fontos vitaminra, ásványi anyagra és esszenciális aminosavra szeretnénk felhívni a figyelmét.

A B vitamincsoportról általában elmondhatjuk, hogy kedvező hatással van az agyműködésre. Különösen a B1 vitamin, amit “szellemi vitaminnak” is hívnak, mert kedvező hatással van az idegrendszerre és a szellemi teljesítményre. A B2 vitamin az anyagcserében játszik fontos szerepet, a B6 vitamin az öregedést késleltető nukleinsav szintézisek kialakulásában segít, a B12 vitamin a koncentráló- és emlékezőképesség javításában működik közre. A B-komplex általánosságban a káros stressz ellen hat. Fő forrásaik a tej, élesztő, sajt, hal, tojás, búzacsíra, amerikai mogyoró, korpa, hántolatlan rizs, leveles zöldfőzelékek.

A kolin a B-komplex tagja, megvédi az agyat az étrend napi változásainak a hatásától. Közvetlenül bejut az agysejtekbe, ahol egy, az emlékezést elősegítő vegyület képződik belőle. Fő forrásai a lecitin, a tojássárgája, az élesztő.

A C vitamin szinte “mindenre” jó, az agyműködésre is rendkívül jótékony hatással van. Fő forrásai a nagy napfényértékű zöldségek, gyümölcsök, különösen a citrusfélék, a bogyós termésűek.

A jód javítja a szellemi frissességet. Fő forrásai a tengeri halak és a hagymafélék.

A kálium a tiszta gondolkodást segíti elő azzal, hogy oxigént juttat az agyba. Fő forrásai a citrusgyümölcsök, a paradicsom, a napraforgómag, a banán, a burgonya.

A kén segít az agy normális működésében, a szükséges oxigénegyensúly fenntartásában. Fő forrásai a szárazbab, hal, tojás, káposzta.

agytaplalas-8

A cink az anyagcsere-folyamatokat ellenőrzi, irányítja és javítja az agyműködést. Fő forrásai a búzacsíra, tökmag, tojás, tej, mustár.

Az esszenciális aminosavak nagyon fontosak a szervezet optimális működéséhez. Ezeket az emberi szervezet nem tudja előállítani, ezért készen kell bevinni. Valamennyi aminosavnak a megfelelő arányban kell jelen lennie, hogy a szervezet fehérjéket szintetizálhasson belőlük. Bár mindegyik aminosav rendkívül fontos az agyműködéshez, néhány fontosabbat kiemelünk.

A triptofánnak szerepe van az alvási folyamatban, az agy ebből az esszenciális aminosavból készíti a serotonint. Enyhíti a szorongást és a feszültséget. Fő forrásai a tej, hal, pulyka, banán és általában a fehérjedús ételek.

A fenilalanin noradrenalinná és dopaminná alakul. Fokozza az éberséget, a vitalitást, az emlékezőtehetséget, mérsékli a depressziót. A D,L-fenilalanin a szintetikus és a természetes fenilalanin keverékéből áll. Fájdalomcsillapítóként hat, fontos az endorfinképzéshez. Fő forrásai a gabonafélék, szója, mandula, szezámmag és általában a fehérjedús ételek.

A lizin a koncentrálóképességet segíti. Fő forrásai a hal, tej, sajt, tojás, szója és általában a fehérjedús ételek.

Az arginin elengedhetetlen a hipofízis normális működéséhez. Fő forrásai a dió, pattogatott kukorica, barna rizs, mazsola, korpás búzakenyér.

Print Friendly, PDF & Email