Miért van nagy jelentősége a munkánknak?

Print Friendly, PDF & Email

popper_peter„…az élet tisztelete nem abból áll, hogy nem hagyjuk meghalni a haldoklót. Az élet tisztelete azt jelenti, hogy a születés és a halál végpontjai között úgy bánunk egymással, hogy érdemes legyen a világon élni. Újszülöttre mosolyogni, halottat siratni könnyű. De a kettő között… Az élő számára emberi méltóságának megfelelő sorsot biztosítani nehéz.”Popper Péter

Bach felfogása szerint a betegség „nem kegyetlenség vagy büntetés, hanem csakis és kizárólag iránymutató; egy eszköz, amit a szellemünk felhasznál arra, hogy jelezze a hibáinkat, hogy visszatartson minket a még nagyobb ostobaságoktól, megakadályozza azt, hogy még több kárt okozzunk, és hogy az igazság és a fény útjára tereljen minket. Arra az útra, amelyről soha nem lett volna szabad letérnünk.”

A szervezet mely állapotváltozásai azok, melyek megléte esetén már betegségről beszélhetünk?

A betegségek kialakulásának öt klasszikus szakaszát különböztetjük meg:

  1. A genetikai szakasz, mely még teljesen tünetmentes állapotban potenciálisan csak a betegség kialakulásának lehetőségét rejti magában.
  2. A preklinikai szakasz, mely még mindig tünetmentes állapotot takar, de melyben a szervezetet érő külső és belső hatások a betegség kialakulásának folyamatát bizonyos – hangsúlyoznám – tudományos módszerekkel már érzékelhetően megindítják.
  3. A tüneti szakasz, melynek során, amennyiben célzottan keressük bizonyos betegségek klinikai tüneteit, úgy azok kisebb-nagyobb mértékben már elsősorban laboratóriumi módszerekkel bizonyíthatóak.
  4. A klinikai szakasz, melyben már egyértelmű, a betegségre utaló kóros klinikai tünetek szerepelnek.
  5. A valódi betegség szakasza, melyben a szervezet morfológiai elváltozásai már egyértelműen igazolják a betegséget.

Az első szakasz – mint láthatjuk – velünk született, lényegében a szervezetünkbe kódolt, akaratunktól semmiben nem függő és a körülményeink gyökeres megváltoztatásával sem befolyásolható tényező.

Minden egyén tehát már a fogamzása pillanatában bizonyos alkalmazkodási és szabályozási képességet hordoz magában, lehetőséget az egészségre és a betegségre egyaránt. Erre rakódnak rá a szerzett képességeink és hiányaink, melyek eredményeképpen tehát a betegségek megvalósul/hat/nak.

Tapasztalatok szerint az, amit ma az átlagemberre jellemző egészség-betegségfelfogásnak nevezhetünk, így szól nem érzem magam betegnek, tehát biztosan egészséges vagyok./!/

Mikor vagyok tehát beteg? Ha annak érzem magam!

Ezen embereknél a megelőzés is úgy működik, hogy figyelik és keresik a betegségre jellemző külső tüneteket. Az orvosaik sajnos természetesen ugyanezt teszik! A legtöbb ember tehát ezért ma még csak akkor fordul orvoshoz, amikor már sokszor sajnos gyógyíthatatlan /!!!/ a betegsége, annak a 4., 5. fázisában. Ennek azért van komoly jelentősége, mert ez a tény jelentősen leronthatja a gyógyulási esélyeit! Ez az, amiben talán nekünk orvosoknak ma már nem szabadna együttműködnünk betegeinkkel vagy tétlenül szemlélnünk önpusztító magatartásukat!

A betegségek valós érzékelhetősége, befolyásolhatósága és ezzel együtt a javítási lehetőség /a gyógyító és betege számára egyaránt/ ma még csak az ötfokozatú betegségskála második szakaszától adódik. Az első szakaszt azért kell ilyen szempontból most még figyelmen kívül hagynunk, mert a betegségek jelentős többsége genetikailag azonosíthatatlan, másrészt a génsebészet még közel sem áll azon a színvonalon, hogy a hibás géneket képesek lennénk rutinszerűen kicserélni. Ahhoz, hogy az energetikai lehetőségeinket megérthessük és el is tudjuk fogadni őket, tudnunk kell, hogy a születésünk pillanatától, ugyan változó mértékben, de a szervezet energia-csökkenése már megkezdődik. Ezt a folyamatot az első 6-8 életévben az anyai szervezet még képes nagyrészt kompenzálni, de a csökkenés így is folyamatos, és így a szervezet energiaszintje a 20-as életévekben már jól megfigyelhetően, a 40-esekben pedig igen jelentősen, akár a kezdeti érték 80 %-ára (!!!) is visszaesve csökkenhet.

Az emberek számottevő része nem mer, vagy nem tud szembenézni a valós problémáival, vagy olyan helyzetben él, hogy bár tökéletesen ismeri azokat, de nem tud, vagy nem is akar változtatni rajtuk.

Számukra csak a szervezetük folyamatos karbantartása, illetve a stresszfaktorok bizonyos mértékű folyamatos közömbösítése képezheti a megoldást!

Ahogy egy adott helyiségben az uralkodó geopátiai /a Föld alatti világ kóros rezgéseinek megbetegítő hatásából adódó/ helyzetet is jelentősen ellensúlyozni lehet bizonyos fizikai közömbösítő eljárások révén, úgy a folyamatos stresszhatású kapcsolatokat, élethelyzeteket, illetve azok folyamatos energiaelszívó hatását is képesek lehetünk megfelelően feldolgozni, ha ehhez képesek vagyunk a környezetünkből megfelelő mennyiségű és minőségű energiát nyerni. Ezt a helyzetet sokan sajnos – nem is mindig tudatosan – de úgy próbálják megoldani, hogy egyszerűen elszívják mások energiáit, megint mások néhány valódi parafenomén /pl. Harasztosi László/ energiáját próbálják meg időszakosan beépíteni a szervezetükbe. Ez utóbbi azonban folyamatosan már meglehetősen nehézkesen oldható meg, vagy igen költséges dolog.

Ilyen helyzetekben is folyamatos megoldást jelentenek azok a kezelési- vagy meditációs módszerek, melyek hozzásegítik az embert a folyamatos energia-visszapótláshoz, ezáltal a jó közérzetük folyamatos biztosításához. Stabil energiahelyzetben még a zaklatott életkörülmények, a rohanó tempó is lényegesen pozitívabban reagálhatóak le, a szervezet nem raktároz, nem összegez negatív, a későbbiekre nézve megbetegítő hatású élményeket, a kóros rezgések pedig már a kialakulásuk pillanatában visszaverődnek vagy közömbösítve elvezetésre kerülnek.

Ez az a pont, ahol az általunk vázolt pozitív gondolkodású, a megelőzést támogató orvos lelkét ma már megnyugvás töltheti el. Ha nincs is mindenki számára végleges lehetőség a stressztényezők korlátozására vagy kizárására, valamint a hatásaik megelőzésére vagy azonnali közömbösítésére, azonban az energiapótló módszerek révén az általuk kiváltható betegségek megelőzésére a lehetőség ma már nagy biztonsággal adott.

Ebben a helyzetben már csak két dologgal kell megküzdenünk: az egyik az emberek hitetlenkedése és a napjainkban sajnos jogos bizalmatlansága, másik a szükséges anyagi javak nagymértékű hiánya. Mindenki számára érthetővé kell azonban hogy váljék, hogy pénzt becsületesen csak két dologból lehet kellő mennyiségben előteremteni: pénzből és egészségből.

Ahhoz hogy pénzt csináljunk, egészségre van szükségünk; ha az elvész, hiába van már pénzünk, nem biztos, hogy azt még vissza is tudjuk vásárolni.

Egyetlen lehetőségünk van tehát csak:

mindenáron meg kell őriznünk az egészségünket, úgy kell vigyáznunk rá, mint a legdrágább kincsünkre!

Print Friendly, PDF & Email