Az emlő rosszindulatú daganata

Print Friendly, PDF & Email

az_emlo_rosszindulatu_daganata-2

Az emlőrák a középkorú nők leggyakoribb rosszindulatú daganata és egyben a leggyakoribb haláloka is! Az európai statisztikák alapján kijelenthetjük, hogy minden tízedik nő élete során kapcsolatba kerül az emlődaganattal. Hazánkban évente kb. 5600 új esetet ismernek fel és kb. 2300-an halnak meg emlőrákból kifolyólag.

Hajlamosító tényezők elemzésekor derült ki, hogy a mellrák ritkábban fordul elő azon nők között, akinek későn jelentkezik az első menstruációjuk és hamarabb érik el a menopauzát. Azok között viszont gyakoribb az előfordulás, akik nem vagy csak későn szülnek és nem szoptatnak, illetve a túlsúly is hajlamot jelent. Ezek a tények az ösztrogén nevű hormon valamilyen szerepére utalnak az emlődaganat képződésében, de nem ez az egyetlen kimutatott faktor. Fokozott a kockázat azoknál, akiknek a családjában elsőfokú rokonok között emlőrák fordult elő (egyoldali emlődaganat esetén 30%, kétoldali esetben 50%!!!).

az_emlo_rosszindulatu_daganata-3Az un. BRCA 1 gén mutációjának kimutatása esetén 70 éves korig 85% -ban emlőrák, 63 %-ban petefészekrák kialakulására lehet számítani.

További kockázatemelő tényező a dohányzás és a zsírban dús ételek fogyasztása.

Az emlődaganat onkogenetikai vizsgálata a magas költségek miatt csak nagyon indokolt esetben (halmozottan előforduló fiatalkori vagy kétoldali emlődaganat előfordulása a családban) elérhető, illetve önköltséggel érhető el Magyarországon.

Felismerés:

Az emlődaganat sajnos igen előrehaladott stádiumot érhet el anélkül, hogy jelentős tünetekkel járna. Az első, viszonylag korai tünet a tapintható 1-2 cm-es göb. Az emlőt topográfiailag 4 kvadránsra osztjuk fel. A legtöbb daganat a külső-felső negyedben fordul elő, ezért itt kell a legtüzetesebben vizsgálódni.

Emlő önvizsgálata:

Az önvizsgálat havonta javasolt, lehetőleg a ciklus azonos napján. Legkönnyebben a menstruációs vérzést követő napokban tapintható át az emlő állománya.

  1. A vizsgálathoz vetkőzzünk le felülről félmeztelenre. Nézzünk tükörbe, látunk-e ránézésre valami szokatlant, emeljük fel a karjainkat, figyeljük meg így is a melleket.
  2. Két kéz közé fogva, alulról-felülről tapintsuk át a melleket az alábbi módon: felső kezünk ujjaival az alsó kezünknek nyomva tapintsuk át az egyik mell állományát centiméterről centiméterre, majd az alsó kézzel a felső kéznek nyomva ismételjük meg ugyanezt. A másik mellet is vizsgáljuk át ugyanígy.
  3. az_emlo_rosszindulatu_daganata-1Feküdjünk hanyatt, és a mellkasnak nyomva vizsgáljuk át a mell teljes állományát ismét.
  4. Újra álljunk fel, és leeresztett karok mellett tapintsuk át a hónaljárkokat, nem érzünk-e ott csomót.
  5. Vegyük két ujjunk közé az emlőbimbókat és nyomjuk meg annyira, hogy lássuk nem váladékozik-e.

Mi hívja fel a figyelmet a daganat jelenlétére?

  • emlők aszimmetriája, mely korábban nem volt megfigyelhető
  • visszatérő emlőgyulladás
  • tapintható göb
  • már meglévő, ismert, de jóindulatúnak vélt göb növekedése
  • hónalji vagy kulcscsont feletti árokban jelentkező nyirokcsomó
  • újonnan megjelent pigmentáció, behúzódás vagy “narancsbőr” tünet az emlő bőrén
  • emlőbimbó behúzódása, elferdülése, váladékozás

Közvetlenül a menstruáció előtt és a vérzés idején a mellek gyakran érzékenyek, kötegesebbek, ezért nehezen vizsgálhatóak, esetleg egy-egy köteg időszakos megduzzadása felesleges pánikot kelthet a nőkben, ezért inkább a menses utáni hét az ideális a vizsgálathoz. Szoptatás ideje alatt is nehezen értékelhető a mellek állapota a mirigyes átalakulás miatt.

Vizsgáló módszerek, szűrővizsgálatok:

  • Emlők önvizsgálata – havonta
  • Emlők orvos általi áttapintása – évente, panasz esetén gyakrabban
  • Emlő ultrahang – szükség esetén
  • Mammográfia – 40 év felett 2 évente
  • Genetikai vizsgálatok – magas genetikai kockázat esetén (terhelő egyéni vagy családi kórelőzmény)
  • Mintavételezés: vékonytű-aspiráció, biopszia, csomó műtéti eltávolítása

Néhány szó a mammográfiáról:

A mammográf gép az emlők befogása után több irányból kis dózisú röntgenfelvételt készít , melyen láthatóvá válnak az emlődaganatra jellemző elváltozások. Ez a leggyakoribb képalkotó eljárás, amellyel vizsgáljuk az emlőt. Reproduktív korban általában emlő ultrahangot alkalmazunk. Mammográfiát használnak a Népegészségügyi Program keretében kötelezővé tett szűrőkampányban, mely a 40-65 éves korosztály számára 2 évenként ismételt mammográfiát jelent. A program keretében a halálozás 20-30%-os csökkenése várható. Sajnos az is tény, hogy a az emlődaganatos esetek 40-50%-a nem kiválasztott korcsoportban fordul elő, ezért fontos az emlők tapintása a többi korosztályban is.

Print Friendly, PDF & Email

Van személyes kérdése? Itt fölteheti!