A méhnyakrák

Print Friendly, PDF & Email

altalam_vegzett_mutetek-1A méhnyak a méh hüvelybe nyúló, mintegy 3 cm hosszú része, melynek feladata a méhüreg fertőzéstől való védelme, a méhnyaknyák termelése és a spermiumok felvezetése a méhüregbe, továbbá a méhben termelődő mirigyváladék és a menstruációs vér távozásának biztosítása. Belső felületét élénkpiros mirigyhám, míg a külső méhszájat a hüvelyhámra emlékeztető laphám borítja. A méhnyakrák jellemzően a két hámfelület találkozásánál alakul ki. A daganat-képződést rendszerint korai, csak a hámra lokalizálódó rákos elfajulás (CIN = cervikális intraepiteliális neoplázia) előzi meg, amit én inkább csak mint hámnyugtalanságot említenék.

mehnyakrak-7Ennek három fokozata van:

  • CIN I. enyhe fokú
  • CIN II. közepes fokú
  • CIN III. súlyosfokú hámnyugtalanság

Méhnyakrák alatt a szövetekbe behatoló (invazív) daganatot értjük. A méhnyakrák döntő többsége (99%) laphámrák, és csak az esetek csekély hányadában fordulhat elő mirigyrák.

Előfordulás

A méhnyakrák az emlőrák után a női szervezet második leggyakoribb rosszindulatú daganata. Az esetek döntő többsége nemileg aktív korban alakul ki. A világon évente 500 000 új eset fordul elő. Magyarországon évente mintegy 1500 új beteggel kell számolni. Az újszülött leánygyermekek 2,3 százaléka számíthat arra, hogy élete folyamán méhnyakrákos lesz. Az esetek többsége 30-40 éves korban jelentkezik. A méhnyakrák az összes daganatos halálozás egytizedét teszi ki. A fejletlen országokban a méhnyakrák a vezető halálok a nők körében.

mehnyakrak-1Okok

A méhnyakrák pontos okai nem ismertek. A legfontosabb kockázati tényezők a következők:

  • A humán papillómavírus fertőzés, a vírus így néz ki elektronmikroszkóp alatt. Gyakori partnerváltás esetén biztosan gyakrabban fordul elő, kockázata a partnerek számával arányosan nő.
  • Nemileg aktív életkor.
  • Dohányzás.
  • Gyakori genitális (ivarszervi) gyulladás.

mehnyakrak-12

Tünetek

A méhnyakrák sokáig tünetmentes, leggyakrabban rákszűrő vizsgálatnál ismerik fel. A daganat kialakulását jelzi a rendszertelen vérezgetés. A vérzés jellemzően élénkpiros színű, és gyakran jelentkezik nemi aktus kapcsán. Gyakori a sárgás és kellemetlen szagú hüvelyi folyás, mely olykor véresen festékezett, úgymond “húslészerű” is lehet. Ha a daganat a méhüreget elzárja, akkor erős alhasi fájdalmat okozhat a menstruációs váladék méhüregen belüli felgyűlése (hematometra), el is gennyedhet (piometra), és szeptikus állapotot okozhat. A daganat növekedésével egyre gyakoribb a deréktáji fájdalom, fájdalmas közösülés (dispareunia), széklet- és vizeletürítés. Előrehaladott stádiumban a daganat betör a hólyagba és/vagy a végbélbe, ami a hüvely, a hólyag és a végbél közötti sipoly (fisztula) kialakulását eredményezi. A daganat leszoríthatja a húgyvezetéket, a vesemedencében vizelet (hidronefrosz) gyülemlik fel, ami el is gennyedhet (pionefrosz). A beteg halálát leggyakrabban szepszis vagy jelentős érkárosodásából eredő elvérzés okozza.

A betegség lefolyása

A betegség lefolyásának nyomon követése a klinikai stádiumok alapján történik:

0” stádium: Daganatos sejtek csak a hámban találhatók (CIN).

I. stádium: A daganatos sejtek áttörik a hám határait.

I/a stádium: Átmérője nem nagyobb 2 mm-nél (“mikrokarcinoma”).

I/b stádium: Átmérője meghaladja a 2 mm-t, de nem lépi át a méhnyak szöveti határait.

II. stádium: A daganat átlépi a méhnyak szöveti határait, de nem éri el a kismedence falát.

II/a stádium: Ráterjed a méhet körülvevő kötőszövetekre (parametrium).

II/b stádium: Ráterjed a hüvelyre.

III. stádium: A daganat eléri a kismedence falát.

IV. stádium: A daganat betör a hólyagba vagy a végbélbe, vagy távoli áttétei vannak.

mehnyakrak-2Diagnózis

A méhnyak speciális mikroszkóp (kolposzkóp) segítségével történő megtekintésekor a rákra gyanús vagy rákot valószínűsítő elváltozásokat jól el lehet különíteni a normális állapottól. Rákot valószínűsít a karfiolszerű növedék, a fekély vagy a kettő kombinációja, azaz a részben elhalt karfiolszerű növedék. A szövetek törékenyek, vérzékenyek, az elváltozásra gyakorolt enyhe nyomással is a szövetek beszakadását észlelheti a vizsgáló orvos.

A pontos diagnózis a kóros szövetek mikroszkópos vizsgálatával – citológiával (szövettani vizsgálat) történik.

A stádium meghatározása műtét során vagy egésztest CT vagy MR vizsgálat során végezhető. Szükség esetén a hólyag és a végbél tükrözésére (cisztoszkópia, rektoszkópia) is indokolt.

mehnyakrak-3

Kezelés

Amennyiben csak a rákos elváltozás gyanújával állunk szemben, vagy a kezdeti stádium diagnózisát szeretnénk megerősíteni, akkor conisatiót végzünk.

mehnyakrak-8

Annak eldöntésére, hogy ennek melyik változatához folyamodunk, az előzetes vizsgálati eredményeket használjuk fel. A kolposzkópos vizsgálat során, ha a méhszájon látunk gyanús elváltozást, akkor általában nincs szükség mély kimetszésre, ezért ilyen esetekben a méhszáj elektrokonizációját /loop-conisatio/ végezzük az alábbi módon. A módszer komoly előnye, hogy a metszés egyben vérzéscsillapító hatást is eredményez, hátránya, hogy amennyiben a kimetszés az ép és a kóros szövetek határán történik, akkor nem mindig megítélhető pontosan, hogy a kóros szövetek teljes egészében eltávolításra kerültek-e.

mehnyakrak-9 mehnyakrak-10

mehnyakrak-11

Ha azonban a méhszáj épnek tűnik, de cytológiai egy kezdődő rosszindulatú folyamat lehetőségét valószínűsíti, akkor ajánlatos nagy metszést ejteni, és mivel nagyon fontos, hogy szövet-tanilag egyértelműen értékelhető sebszéleket kapjunk, így még az a néhány milliméter vagy tized-milliméter is számít, amit az előző műtét esetében a kimetszésre használt hurok eléget. Ilyen esetben kerül sor az alábbi ábrán is látható un. hidegkés-conisatióra.

Amennyiben ezen műtétek során a szövettan invázióra, tehát a mélybeterjedésre nem tesz utalást, és a sebszélek egyértelműen épek. akkor a beteget ezzel gyógyultnak tekinthetjük, utókezelés nem jön szóba, és a rendszeres negyedévenkénti cytológiai kontrollon kívül teendő nincs vele.

Az invazív daganat a 2/b stádiumig operálható. A műtét kiterjedtsége a stádium függvénye. I-es stádiumig elegendő a méh eltávolítása.

mehnyakrak-4

A későbbiekben viszont a műtét kiterjed a kismedence összes kötőszövetének és nyirokcsomójának eltávolítására, ezt hívják radikális hiszterektómiának vagy Wertheim-műtétnek.

altalam_vegzett_mutetek-7

Nem operálható esetekben sugárkezelés végezhető műtét előtt vagy helyett is. A besugárzás végezhető külső sugárforrásból (pl. “kobalt ágyúval”), illetve a méhbe, hüvelybe helyezett radioaktív kapszulák segítségével.

mehnyakrak-5

mehnyakrak-6A műtét előtt végzett sugárkezeléssel a daganat mérete csökkenthető, és a sejtek szóródása megelőzhető.

A kemoterápia sejtosztódást gátló gyógyszerekkel történik. Méhnyakrák esetén leghatékonyabbak a platinavegyületek (ciszplatin, karboplatin) és a fluorouracil.

Az egyes kezelési módokat többnyire egymással kombinálják.

A kezelések eredményeként az összes invazív méhnyakrák ötéves túlélési aránya nagyjából 70%. 2/b stádiumig valódi gyógyulásra is lehet számítani az esetek mintegy felében. Késői stádiumokban megtartó (“palliatív”) kezelést végeznek, melynek célja a daganat növekedésének lassítása és a beteg életminőségének javítása.

Megelőzés

A méhnyakrák “0” stádiumban való felismerése tökéletes gyógyulást eredményezhet, de csak rákszűrő vizsgálattal fedezhető fel. Ezért minden felnőtt, nemileg aktív nőnél indokolt a rák-szűrés legalább évente egy alkalommal, ha az orvos javasolja, ennél jóval gyakrabban is. A rákszűrés célja a méhnyakrák korai, “0. stádiumban” (CIN) való felismerése.

Hasznos tudnivalók

A citosztatikus gyógyszerek mindig a leggyorsabban osztódó sejtekre hatnak. Ezek pedig a hajhagyma sejtjei, a spermiumok és a csontvelő. Ezért tapasztalható a betegeknél a haj átmeneti elveszítése. A meddőség is csak ideiglenes. A citosztatikus gyógyszerek adásának a csontvelőkárosodás szab határt.

Print Friendly, PDF & Email

Van személyes kérdése? Itt fölteheti!