{"id":190,"date":"2013-02-21T11:43:52","date_gmt":"2013-02-21T10:43:52","guid":{"rendered":"http:\/\/magnetovitalrendelo.hu\/rendelo\/?page_id=190"},"modified":"2014-12-15T09:46:57","modified_gmt":"2014-12-15T08:46:57","slug":"schussler-so-terapia-es-arcdiagnosztika","status":"publish","type":"page","link":"http:\/\/magnetovitalrendelo.hu\/rendelo\/szolgaltatasaink-2\/schussler-so-terapia-es-arcdiagnosztika\/","title":{"rendered":"Sch\u00fcssler-s\u00f3 ter\u00e1pia \u00e9s arcdiagnosztika"},"content":{"rendered":"
\"Print<\/a><\/div>\n

\"dr_wilhelm_heinrich_schussler\"Dr. Wilhelm Heinrich Sch\u00fcssler<\/strong> (1821-1898) orvos, homeopata \u00e9s kutat\u00f3. 32 \u00e9ves kor\u00e1ban v\u00e1lhatott orvoss\u00e1, s m\u00e1r akkoriban leny\u0171g\u00f6zte a Homeop\u00e1tia tudom\u00e1nya, melyet kort\u00e1rsa \u00e9s el\u0151dje, az orvos Samuel Hannemann fedezett fel. K\u00e9s\u0151bb ezt a technik\u00e1t alkalmazta szerei elk\u00e9sz\u00edt\u00e9s\u00e9n\u00e9l.<\/p>\n

Alapelve:<\/strong><\/span> a szervezet sz\u00e1m\u00e1ra elengedhetetlen fontoss\u00e1ggal b\u00edrnak a szervetlen s\u00f3k jelenl\u00e9te.<\/p>\n

C\u00e9lja az volt, hogy az addigi ter\u00e1pi\u00e1s elj\u00e1r\u00e1sok sikertelens\u00e9g\u00e9re magyar\u00e1zatot, megold\u00e1st tal\u00e1ljon. M\u00e1r 1862-ben, – teh\u00e1t m\u00e9g j\u00f3val a biok\u00e9mi\u00e1j\u00e1nak kifejl\u0151d\u00e9se el\u0151tt, – keresi a hi\u00e1nyt\u00fcneteket:<\/p>\n

\u201eMelyik az az anyag, amely hi\u00e1nya vagy lecs\u00f6kkent jelenl\u00e9te a betegs\u00e9geket kiv\u00e1ltja, net\u00e1n azokat megtartja?\u201d<\/em><\/span><\/p>\n

Min\u00e9l ink\u00e1bb a hi\u00e1nyt\u00fcneteket helyezte Sch\u00fcssler az el\u0151t\u00e9rbe, ann\u00e1l ink\u00e1bb t\u00e1volodott homeop\u00e1ti\u00e1s gy\u00f6kereit\u0151l. Sch\u00fcssler biok\u00e9mi\u00e1ja eg\u00e9sz egyszer\u0171en nem felelt meg a homeop\u00e1ti\u00e1s tanoknak. A tudom\u00e1nyos orvosl\u00e1s pedig mint homeop\u00e1ti\u00e1val foglalkoz\u00f3t nem vette komolyan. Elm\u00e9lete nagy ellen\u00e1ll\u00e1sba \u00fctk\u00f6z\u00f6tt, kor\u00e1t megel\u0151z\u0151 term\u00e9szettudom\u00e1nyos, racion\u00e1lis \u00e9s analitikus felfog\u00e1s\u00e1t rendre kinevett\u00e9k.<\/p>\n

Sch\u00fcssler tan\u00edt\u00e1sai:<\/strong><\/p>\n

    \n
  1. Minden betegs\u00e9g legf\u0151bb oka a sejtek szintj\u00e9n bek\u00f6vetkez\u0151 szervetlen, esszenci\u00e1lis \u00e1sv\u00e1nyanyagok h i \u00e1 n y \u00e1 b a n keresend\u0151<\/li>\n
  2. A hi\u00e1nyz\u00f3 anyagok bejuttat\u00e1sa r\u00e9v\u00e9n a sejtek \u00e1sv\u00e1nyanyag-h i \u00e1 n y a kiegyenl\u00edt\u0151dik, \u00e9s ez\u00e1ltal k\u00f6vetkezik be a gy\u00f3gyul\u00e1s<\/li>\n
  3. Az \u00e1sv\u00e1nyi anyagok bejuttat\u00e1sa a sejteken bel\u00fclre csakis minim\u00e1lis adagol\u00e1sban, h\u00edg\u00edtva t\u00f6rt\u00e9nhet<\/li>\n
  4. Ezeket addig kell h\u00edg\u00edtani, am\u00edg azok k\u00e9pesek a sz\u00e1j-, torok- \u00e9s nyel\u0151cs\u0151 finom ny\u00e1lkah\u00e1rty\u00e1in \u00e1tjutni \u00e9s \u00edgy egyb\u0151l a kering\u00e9sbe \u00e1ramolni, ez\u00e1ltal az em\u00e9szt\u0151rendszert kiker\u00fclni.<\/li>\n<\/ol>\n

    Hogyan hatnak szervezet\u00fcnkre ezek a s\u00f3k?<\/strong><\/span><\/p>\n

    A Sch\u00fcssler-f\u00e9le biok\u00e9miai \u00e9lets\u00f3k l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa \u00e9s term\u00e9szetes anyagok, mindenf\u00e9le mell\u00e9khat\u00e1st\u00f3l mentesen, se nem gy\u00f3gyszerek, se nem drogok. A testbe val\u00f3 gyors felv\u00e9telnek k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en r\u00f6gt\u00f6n a sejtek belsej\u00e9be juthatnak, \u00e9s az ott kialakult zavart \u00e1sv\u00e1nyanyag h\u00e1ztart\u00e1st egyenl\u00edtik ki. Miut\u00e1n ezt megtett\u00e9k, a szervezet \u00f6ngy\u00f3gy\u00edt\u00f3 ereje ism\u00e9t akt\u00edv lehet.<\/p>\n

    \u00c9rdekes, hogy a mai modern term\u00e9szettudom\u00e1nyi vizsg\u00e1lati eredm\u00e9nyek hatalmas k\u00e9s\u00e9ssel b\u00e1r, de rendre visszaigazolj\u00e1k mindazt, amit Sch\u00fcssler 130 \u00e9ve az emberis\u00e9g el\u00e9 t\u00e1rt.<\/span><\/strong><\/p>\n

    \"schussler-so-1\"<\/p>\n

    Egyike volt azon els\u0151 kutat\u00f3knak, akik megk\u00eds\u00e9relt\u00e9k ezen titokzatos \u00f6sszj\u00e1t\u00e9kot megfejteni, azt rendszerezni, kital\u00e1lni, mely elem mit tesz, \u00e9s milyen betegs\u00e9gek alakulnak ki, amennyiben csak egy is hi\u00e1nyzik ezekb\u0151l a l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fa, esszenci\u00e1lis elemekb\u0151l. Az \u00e1ltala el\u0151sz\u00f6r haszn\u00e1lt \u201eb i o k \u00e9 m i a \u201e<\/span><\/strong> kifejez\u00e9s id\u0151k\u00f6zben m\u00e1r az orvosi sz\u00f3haszn\u00e1latban is helyet tal\u00e1lt mag\u00e1nak, \u00e9s azt a tudom\u00e1ny\u00e1gat jel\u00f6li, amely ugyanazt kutatja, melyet Sch\u00fcssler a maga idej\u00e9ben: vagyis a sejtanyagcser\u00e9t.<\/p>\n

    Mik is ezek a s\u00f3k?<\/strong><\/span><\/p>\n

    Test\u00fcnkben 12 saj\u00e1t s\u00f3 az, ami \u00e9let\u00fcnket ezen a bolyg\u00f3n alapvet\u0151en befoly\u00e1solja. Ezek a s\u00f3k, \u00e1sv\u00e1nyi s\u00f3k, n\u00e9lk\u00fcl\u00fck nem l\u00e9tezhet \u00e9let. A tengervizekben \u2013 minden \u00e9let viz\u00e9ben \u2013 oldottan vannak jelen. \u00c1sv\u00e1nyi s\u00f3k n\u00e9lk\u00fcl nem l\u00e9tezhet \u00e9let. A holland tud\u00f3s, Jacob Moleschott<\/strong> jelentette ki egykoron, hogy az ember csakis akkor lehet eg\u00e9szs\u00e9ges, ha sejtjei folyamatosan megkapj\u00e1k a sz\u00e1mukra elengedhetetlen\u00fcl sz\u00fcks\u00e9ges \u00e1sv\u00e1nyi anyagokat, m\u00e9ghozz\u00e1 a m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fckh\u00f6z megfelel\u0151 mennyis\u00e9gben \u00e9s ar\u00e1nyban. Sch\u00fcssler erre alapozva fejlesztette tov\u00e1bb ter\u00e1pi\u00e1j\u00e1t. Hossz\u00fa \u00e9vekig vizsg\u00e1lta betegei v\u00e9rk\u00e9peit, majd k\u00e9s\u0151bb elhamvasztottak maradv\u00e1nyait is analiz\u00e1lta, \u00e9s ekkor fedezte fel a k\u00f6vetkez\u0151ket: f\u00fcggetlen\u00fcl att\u00f3l, hogy kinek a csontj\u00e1t, sz\u00f6vet\u00e9t vagy szerv\u00e9t vizsg\u00e1lta (f\u00e9rfi, n\u0151, gyermek, agg), ezek rendre kevesebb mennyis\u00e9gben tartalmaztak bizonyos \u00e1sv\u00e1nyi k\u00f6t\u00e9seket, mint az eg\u00e9szs\u00e9gesek\u00e9.<\/strong><\/span><\/p>\n

    Eredm\u00e9nyei egyvalamiben megegyeztek: mindig csakis 12 \u00e1sv\u00e1nyi k\u00f6t\u00e9s fordult el\u0151, melyb\u0151l arra k\u00f6vetkeztetett, hogy ennek a 12 s\u00f3nak l\u00e9tfontoss\u00e1g\u00fanak kell lennie a szervezet sz\u00e1m\u00e1ra, hi\u00e1nyuk k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 betegs\u00e9gekhez vezet, a hi\u00e1nyok p\u00f3tl\u00e1sa viszont az \u00e1ltaluk kiv\u00e1ltott betegs\u00e9gek gy\u00f3gyul\u00e1s\u00e1t eredm\u00e9nyezi. Ezzel meg is sz\u00fcletett a ter\u00e1pia.<\/strong><\/span><\/p>\n

    Ezek a s\u00f3k nem hagyom\u00e1nyos \u00e9rtelemben vett \u00e1sv\u00e1nyi anyagok, – amelyek a t\u00e1pl\u00e1l\u00e9kunkban is jelen vannak \u2013 hanem sejtfunkci\u00f3s anyagok, mert ezek az emberi szervezet egyes funkci\u00f3j\u00e1ra, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9re vannak hat\u00e1ssal. A h\u00edg\u00edt\u00e1snak k\u00f6sz\u00f6nhet\u0151en olyan finomm\u00e1 v\u00e1lnak, hogy lehet\u0151v\u00e9 v\u00e1lik a sejtmembr\u00e1non val\u00f3 \u00e1tjut\u00e1suk (ellent\u00e9tben a makro-\u00e1sv\u00e1nyanyagokkal), ahol azut\u00e1n beteljes\u00edthetik k\u00e9miai feladataikat. A s\u00f3k l\u00e9tfontoss\u00e1ga a szervezetben: szervezet\u00fcnk minden egyes sejtj\u00e9ben jelenl\u00e9v\u0151 12-f\u00e9le anorganikus (szervetlen) s\u00f3 elengedhetetlen, l\u00e9tfelt\u00e9tel sejtjeink, szervezet\u00fcnk sz\u00e1m\u00e1ra.<\/span><\/strong> Ezek a biok\u00e9miai s\u00f3k meghat\u00e1rozz\u00e1k a fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00fcnket, m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fcnket, a s\u00f3k fontos elemei \u00e9s energiaforr\u00e1sai a sejtjeinknek. A s\u00f3k elektrolitk\u00e9nt m\u0171k\u00f6dnek a sejtekben, szerepet j\u00e1tszanak a sejtek bioelektromos \u00f6sszek\u00f6ttet\u00e9seiben.<\/p>\n

    \"schussler-so-2\"<\/p>\n

    A sejtek norm\u00e1lis m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9nek alapfelt\u00e9tele a s\u00f3k megfelel\u0151 mennyis\u00e9ge \u00e9s a s\u00f3k egym\u00e1shoz viszony\u00edtott megfelel\u0151 ar\u00e1nya a sejten bel\u00fcl. T\u00e1pl\u00e1l\u00e9kkal nem vihet\u0151ek be ezek az esszenci\u00e1lis s\u00f3k a szervezetbe, mert m\u00e9ret\u00fckn\u00e9l fogva nem tudnak \u00e1thatolni a sejtmembr\u00e1non (sejtfalon). \u00cdgy csak a v\u00e9r \u00e9s a sz\u00f6vetk\u00f6zti nedv rakt\u00e1rai p\u00f3tl\u00f3dnak, ez\u00e9rt az \u00e1sv\u00e1nyi anyagok p\u00f3tl\u00e1sa sz\u00e1jon \u00e1t sokszor nem el\u00e9gs\u00e9ges, illetve nem \u00e9rhet\u0151 el vel\u00fck a k\u00edv\u00e1nt hat\u00e1s. A v\u00e9rben, ill. a sejtekben l\u00e9v\u0151 egy – egy \u00e1sv\u00e1nyi anyag kell\u0151 mennyis\u00e9ge eset\u00e9n is kialakulhatnak helyi megoszl\u00e1si zavarok, ami v\u00e9geredm\u00e9nyben a biol\u00f3giailag akt\u00edv anyagok relat\u00edv hi\u00e1ny\u00e1t is kiv\u00e1lthatj\u00e1k.<\/span> <\/strong>Ezek a relat\u00edv s\u00f3hi\u00e1nyok legink\u00e1bb az\u00e9rt j\u00f6nnek l\u00e9tre, mert m\u00e1r biol\u00f3giai \u00e9rtelemben nem reakci\u00f3 k\u00e9pesek, m\u00e1s anyagokkal l\u00e9ptek k\u00e9miai kapcsolatba \u00e9s azzal lek\u00f6t\u0151dtek (pl. konzerv\u00e1l\u00f3szerekkel, antibiotikumokkal, m\u00e9reganyagokkal, stb.).<\/p>\n

    Mely esetekben, \u00e9lethelyzetekben k\u00e9pes szervezet\u00fcnknek hathat\u00f3s seg\u00edts\u00e9get ny\u00fajtani az \u00e9lets\u00f3-ter\u00e1pia?<\/strong><\/span><\/p>\n